Anyacsavarintó

Terhességi cukorbetegség? No para! Jöjjenek az alapok 1.

Terhességem 24. hetében kiderült, hogy GDM-em van, azaz terhességi cukorbeteg lettem.

A vizsgálatot a terhesség során kötelezően a 22-24. hét között minden várandós kismamánál elvégzik.

Hogy zajlik a terhelés?

A patikában megvásárolod (egyes helyeken biztosítják) a 75 g glükózt. A terhelés előtti este 2-2,5 dl langyos, de inkább melegebb vízben feloldod (egyébként megköt), majd ízlés szerint citromot is tehetsz hozzá. Nekem ez utóbbira nem volt szükségem, mert kb. egy édes tejbegrízest ízt kell elképzelni, ami teljesen vállalható kategória, pár perc alatt elkortyolgatható. Hűteni szabad, aki bírja a hidegebb italokat. Ezt kell meginni az éhgyomori vérvétel után rövid időn belül. A továbbiakban nekem nem lehetett innom, vagy járkálnom és ezt követően a 60. és 120. percben történt ismételten vénás vérvétel. A víz fogyasztás és a járkálás tekintetében kórházanként eltérő lehet a protokoll, van ahol engedik, van ahol pedig nem, érdemes rákérdezni.

A terhelés után sokként ért a hír, a két órás értékem 10.1 mmol/l volt, ami bitang rossz, ha azt vesszük, hogy 7.8 mmol/l-értéknél már terhességi cukorbetegségről beszélünk. Az első napon sírtam, a második napon zombiként leledzettem, a harmadik napon viszont eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz én bizony ezt diétával kordában fogom tartani, főként a baba miatt. Az inzulintól rettegtem, így nagyon elszánt voltam.

Ahogy utána jártam nagyon sok kismamát érint ez a betegség, így szülés után viszont már le merem írni, hogy van ennek a betegségnek jó oldala is, ha hiszitek, ha nem.

Mondom is, hogy mi a jó a diétában:

  1. Az első sokkból felébredve megtanulsz egészségesen élni
  2. Új ízeket, ételeket fedezel fel
  3.  Javul a fizikai állóképességed, persze csak az első nehézségek leküzdése után
  4. Jobban figyelsz magadra és a babának is jó teszel
  5. A család is elkezd egészségesebben étkezni
  6. A laboreredmények jelentős javulást mutatnak egy idő után
  7. Egy jó kis közösség tagja lettem, rengeteg hasznos tanáccsal és támogató tagokkal ismerkedtem meg – Keresd a facebookon a Terhességi cukorbetegség csoportot
  8. Diétával az esetek többségében elkerülhető az inzulin

Miért is veszélyes a magas cukorszint?

Mondhatnánk, hogy tüneteket nem produkál, nem érzünk semmit, akkor miért változtassunk? Valóban a terhességi cukorbetegség nem jár tünettel, nem érzed, de ott bujkál alattomosan!

Fontos tudni, hogy az elfogyasztott szénhidrátok megemelik a vércukorszintet. A  terhességgel megemelkedett inzulinszükséglettel azonban a hasnyálmirigyünk nem minden esetben tud lépést tartani, ezáltal kialakul a terhességi cukorbetegség, ami veszélyes babára, mamára egyaránt, amennyiben kezeletlen marad. Ha magas az anya vércukorszintje a magzat eszeveszett termelésbe kezd, hogy kielégítse a szükségleteket és lebontsa a felhalmozott cukrot. Ha kezeletlen marad a betegség valószínűsíthető (persze ez sem általános és nem minden esetben következik be), hogy a baba nagy súllyal fog születni, ami szövődményekhez vezethet mindkettőtök számára. Nem ijesztgetés, de gyakoribb a koraszülés és halvaszülés a kezeletlenül maradt betegség mellett, mivel károsodik a méhlepény. A baba születése után pedig a hirtelen lezuhanó cukorszintje miatt az agysejtek nem jutnak elég táplálékhoz, ami agykárosodáshoz vezethet. Szerintem ez már maga elég indok, hogy komolyan vegyük a betegséget még akkor is, ha ezek természetesen nem mindenkinél következnek be törvényszerűen, de a kockázat magas!

Azonban ki szeretné mindezt kezeletlenül hagyni? Ugye, hogy senki? Így első lépésként a leggyakrabban diétát ír elő a kezelőorvos, ami 150-180 g szénhidrát elfogyasztását írja elő.

Én magam a 150-es szénhidrát diétával kezdtem és kéthetente szigorú ellenőrzés mellett folytattam. Étkezési és cukor naplót vezettem, mint egy jó kisdiák, ez is rendszerességre és odafigyelésre szoktatott.

A mai bejegyzésben az alapokat szerettem volna veletek megismertetni, amivel én magam kezdtem a diétával történő ismerkedésemet, ami több hetes folyamat volt számomra.

Innentől a cél az volt, hogy normális 7 mml/mol alatt tudjam tartani kizárólag diétával az értékeimet, elkerülendő az inzulint.

Ehhez szükség lesz egy vércukormérőre és sok-sok kitartásra.

A következő bejegyzésben jönnek majd a diéta alapjai, mintaétrendekkel és olyan általam kipróbált termékekkel, amik számomra beváltak.

16 hét diéta után, a szülésen túl elmondhatom, hogy nem éheztem egy pillanatig sem, jókat és finomakat ettem egészségesen.

Egy kis ízelítő:

Ha Téged is érint a betegség, vagy csak szeretnéd kipróbálni a szénhidrát diétát és egészségesebben étkezni, akkor tarts velem! 

 

A bejegyzésben szereplő leírás kizárólag a saját véleményemet, a témában összegyűjtött ismereteimet tartalmazza. Nem vagyok orvos, vagy egészségügyi dolgozó, ezt kérlek vedd figyelembe! 

Kaptunk egy csodás babát, avagy új család születik!

El kell mesélnem, hogy 12 évvel ezelőtt már volt újszülött a családban és nem kis mértékben felborította az életünket. Tapasztalatlanul, 20 évesen ott álltunk egy síró, pólyába bugyolált csomaggal és sokszor bevallom mi is sírtunk.

Miért sírtunk?

Sírtunk, ha éhes volt, sírtunk, ha a hasa fájt és sírtunk (persze csak idézőjelben) amikor éppen a foga jött. Tapasztalatlanok voltunk és kész, nincs ezen mit szépíteni, így nem tudtuk mi lehet a sírásának az oka, csak találgattunk. Persze a családban mindenki tudott valami okos tanáccsal szolgálni, de nekünk egyik sem vált be, vagy csak elvétve. Nem tagadom, mint első gyermekes fiatal szülők tapasztalatlanok és naivak voltunk, hagytuk, hogy az újszülött irányítsa a nappalokat és éjszakákat is, ehhez adódott még a fiatalságunk. Ez utóbbi akkor jól jött, mert egyébként nem is tudom, hogy az éjszakákat milyen módon és módszerrel tudtuk volna elviselni, ha nem lettünk volna annyira fittek, mármint a korunkból fakadóan.

Nem is mondom mennyire jó tanulópénz volt a fiammal az a pár kő kemény hónap, megedződtünk csiszolódtunk, de nehezen regenerálódtunk, sok idő eltelt addig, amíg nem a kimerültségtől karikás szemekkel néztünk hol egymásra, hol a babára.

12 évig nem is gondolkodtunk tesón, jobban mondva dehogynem, de féltünk. Féltünk attól, hogy ismét egy ördögi szoptatás-altatás-sírás-nem tudom mi baja a gyereknek- mit rontottunk el- ördögi körbe kerülünk, vártunk, az idő pedig ketyegett. Tikk-takk, ott motoszkált, hogy, ha babát szeretnénk, hát most vagy soha, így eljutottunk 2017 közepéig, amikor eljött a nagy nap és újra újszülött van a házban.

A napjaink csendesen, nyugodtan telnek, szokjuk egymást és a számunkra oly ismerős, de mégis merőben új helyzetet, hiszen eltelt egy évtized is, így nekünk is minden új, akárcsak egy újszülöttnek. Hiszen mi is újra szülők lettünk, de több élet és gyermeknevelési tapasztalattal a hátunk mögött, nem úgy, mint 12 éve.

Büszkén jelentem immáron egy 12 éves kiskamasz és egy 1 hetes újszülött szülei vagyunk és bírjuk a tempót a harmincas éveink közepén is. Innen indul a kis kalandunk, tartsatok velünk, ha érdekel a gyereknevelés két ilyen nagy korkülönbséggel bíró tesóval, valamint a kamaszkor rejtelmei és a praktikák, amit mi bevetünk a baba körül. Emellett lesz dekoráció és lakberendezés, mert mániásan alakítgatom a gyerkőcök kuckóját, továbbá táplálkozással és életmóddal kapcsolatos bejegyzések is!

Hurrá! Megérkeztünk! 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!