Anyacsavarintó

Good Stuff Box - Dobozba zárt szeretet, meghintve egy csipet luxussal

Baba Box – A szerethető babacsomag

Számomra hatalmas öröm, hogy az utóbbi időben itthon is elterjedőben vannak a rendelhető meglepetés/általunk összeválogatható, általában tematikára épülő dobozok.

Ezek a dobozok szinte minden esetben az adott célközönség igényeit maximálisan figyelembe tudják venni. Ez köszönhető annak, hogy a készítői sok energiát fektetnek abba, hogy az általuk megcélzott kör igényeit feltérképezzék, és ezáltal a lehető legigényesebben kialakított dobozzal tudjanak a piacra kilépni.

Külföldön már nagy hagyománya van ezeknek a szuper összeállításoknak, legyen szó szépségápolásról, könyvekről, vagy éppen anyukáknak szóló dobozról, de természetesen a sort még folytathatnám.

Eredetileg a Good Stuff Box egy olyan meglepetésdoboz, amelyet Te magad válogathatsz össze az adott időszakban felkínált – jellemzően kézműves, hazai gyártótó által készített – termékek közül.

Azonban van olyan időszak, amikor kész, előre összeállított csomagot tudsz megrendelni. Ennél a doboznál kimondottan szerettem, hogy lehet tudni előre, valójában milyen termékek lesznek a dobozban. Azonban pici plusz meglepi még így is lapult a dobozban, mégpedig a fából készült kis szívecske. Ezzel szerintem maximálisan előnyt élvez ez a doboz a többi dobozzal szemben, hiszen nincsen haszontalan termék, amit esetleg nem tudunk felhasználni, mert sajnos a meglepetésdobozoknál már többször belefutottam ebbe a csapdába.

Térjünk is át a dobozra, amelyet a napokban repített hozzám a futár. Szó szerint szárnyalt a csomag, ugyanis 1 munkanap alatt át is vehettem, ami valljuk be nem rossz dolog, főleg, ha nagyon vágyakozunk valamilyen megrendelésünk után.  Tehát gyorsaság, pipa!

A választásom a Good Stuff Baba Box-ra esett, mert mióta pici baba van a családban elmondhatom, hogy imádom a babák számára készült termékeket, azok illatát, a kis játék kapcsán ragyogó szemecskék látványát és a kacagás hangját.

Mint anya pedig törekszem arra, hogy kisbabám minőségi és a korcsoport számára ajánlott, bevizsgált termékekkel, ételekkel találkozzon.

Mutatom is, hogy mi lapult a dobozunkban, amelyet kislányommal közösen bontogattunk.

Elárulom, hogy ahogy kinyílt a doboz, már rá is vetődött – szó szerint – a pancsolókönyvre. Gyermekkoromat felidézve, nem más nézett vissza ránk, mint Kisvakond. Egy remek Móra Kiadós darab volt tehát az első, ami a kezünkbe került. Azóta a fürdéseknél bevetésre kerül.

A következő termék a Wooden Spoon márkától került ki. A tubusban nem csupán naptej, hanem testápoló is rejtőzik, 2in1. 30-as fényvédő faktorral, 50 ml-es kiszerelésben. A termék bio minősítésű, így én is bátran merem használni. A játszótér ahova járunk egész nap tűző napsütésnek van kitéve, így akár korán reggel és késő délután is elengedhetetlen, hogy bekenjem a kicsit, ezáltal a naptej is gyorsan fogy nálunk, így mindig jól jön az utánpótlás.

Ezt követően Colo Skincare levendulás testápoló tej következet, 100 ml-es kiszerelésben. Ennek a terméknek az illata fantasztikus, egyébként is levendulaimádó vagyok, így nagyon örültem, hogy ez a nyári illattal rendelkező termék is bekerült a dobozba.

Majd egy szintén gyorsan fogyó termék utánpótlás került a kezembe popsikrém formájában. Ez pedig nem más, mint a Babyzoo terméke, amely Cinkoxid és argánolaj segítségével gyógyítják az igénybe vett érzékeny bőrt, sőt a pelenkakiütést is segítenek megelőzni. A termék természetesen kőolajszármazék-, parabén színezékmentes. Emellett a kis Lulu panda is nagyon cuki a csomagoláson.

Ismét egy könyvecske került a kezembe, szintén a Móra Könyvkiadó kínálatából, Marék Veronika tollából,  Az amikor Te kicsi voltál című babanapló. A napló egyúttal egy félig kész képeskönyv is, melyet a kicsi 3 éves koráig tudunk emlékekkel megtölteni. Én már el is kezdtem kitölteni, nagyon szeretem az ilyen jellegű emlékkönyveket, amit később elő tudunk venni, mert olyan gyorsan repül el ez az első három év (is).

Aztán egy nagyon hasznos kis termék volt a következő, mégpedig egy FaWorite nyálkendő. Tudjuk, hogy ez is olyan termék, amiből sosem lehet elegendő egy kisgyermek mellett.

Végül, de nem utolsóként egy finom, kókuszos keksz alapja került elő a dobozból, a Sütifalva jóvoltából. Bevallom ezt nagyon hamar megsütöttem és megdézsmáltam, tehát gyorsan elfogyott, mire a fiúk hazaértek, már morzsák sem maradtak belőle. Ezt tuti a mamáknak csempészték a dobozba, ráadásul friss, mivel mi magunk süthetjük ki, és pikk-pakk készen is volt.

Összegezve:

Annak ellenére, hogy tudtam, hogy mi lapul a dobozban mégis áthatott a bizonyos izgalom, amit egy-egy ajándék kibontásakor érez az ember lánya, na jó fia is.

Mint gyakorló, kétgyermekes anyuka mondhatom, hogy ez a doboz remek ajándék lehet kisbabát váró ismerősünknek, barátunknak, akár egy babaváró bulin is megállja a helyét, de remek keresztelő ajándék, vagy első szülinapi meglepi is lehet belőle. Ez egy olyan doboz, aminek minden anyuci és baba örülni fog, semmi nem vész kárba, nem lesznek kínos mosolyok a bontogatásnál.

Plusz információk:

A dobozok általános jellemzői:

A dobozok teljes kiszerelésű termékeket tartalmaznak, ami mindenképpen pozitív, valamint jelen dobozban 16 ezer forint volt a termékek értéke, viszont mindössze 7290 Ft-ért volt megvásárolható, sőt ebben már benne van a szállítási költség is! Tehát szerintem az egyik legjobb ár-érték arányú doboz jelenleg a hazai piacon. Valamint megmarad a meglepetés ereje, de mégis tudjuk, hogy mit rendelünk, akár magunknak, akár ajándékba, ezáltal elkerülve a kellemetlen perceket.

Ami számomra még tovább növeli a szimpátiát az az, hogy a csapat teljes mértékben környezettudatosan választja ki a csomagolást. A doboz teljesen lebomló és a dobozban lévő helykitöltő, mely az első képen látható kukoricából készült. 

Ami még külön érdekes lehet, hogy a futárnál történő utánvétes fizetésre is van mód, de természetesen utalással is rendezhető a költség.

A Baba Box mellett elérhető volt egy gyönyörű lilába öltözött doboz is, ami a Levendula Ünnep nevet viselte.

 

A Baba és a Levendula Box már nem kapható (még egy-egy Nektek tetsző elemét össze tudjátok válogatni a lent említett négy termékes doboz részeként).

DE! itt, a blogon olvashatjátok először, hogy június 11-én érkezik a doboz, mégpedig a kávé szerelmeseinek! Tehát, jön a KÁVÉ BOX!

 A doboz 6 szuper kávés terméket fog tartalmazni, kár lenne kihagyni! Szeretitek a kávét? Akkor június 11-én érdemes felkeresni a webshopot, hogy elsőként tudjátok beszerezni a dobozt, természetesen kávéra hangolva.

Addig is érdemes ellátogatni a webshopba, hiszen él a páros heteken válassz négy terméket és fizess mindösszesen 5990 Ft-ot akció!

Kis ízelítőt szerettem volna számotokra nyújtani arról, hogy a GoodStuff csapatától milyen dobozokra lehet számítani a jövőben is. 

Szerintem érdemes gyakran nézelődni az oldalon, mert a remek szórakoztató tartalmak mellett folyamatosan megújuló dobozkínálattal találkozhattok a webshopban

Végezetül:

Mit jelent számomra a Good Stuff Box?

Dobozba zárt valódi szeretet, meghintve egy csipet luxussal. 

 

Ha elsőként szeretnél értesülni az akciókról, új dobozokról, vagy csak csevegnél, akkor látogass el a Good Stuff Delux facebook csoportjába is!

 

A bejegyzés a Good Stuffal történő közös együttműködés keretein belül készült el.

Séta közben végre nem a Pisai ferde toronyra hasonlítunk - Mi, szülők, a baba és az új hordozónk

Ebben a gyönyörű, madárcsicsergős, tavaszi időben Ti is egyre több időt töltötök a szabadban a gyerekekkel?

Mi bizony az időnk nagy részét sétálással és kinti mókával töltjük a 9 hónapos kislányunkkal együtt. A gyönyörű tavaszi idő pedig elhozta hozzánk a BabaCo csípőülőkét. Az utóbbi hetekben ez az ülőke volt a hű társa az egész családnak, legyen szó a 13 éves fiamról, a férjemről, a nagyszülőkről, vagy éppen rólam. Szinte már folyt a verseny azon, hogy éppen ki vigye a kicsit, pedig korábban nem volt ez így. A nagyszülők azért nem tudták hurcizni sokáig, mert a csontjaik már nem bírják az izgága 9 hónapos örökmozgó által okozott megterhelést, és a biztonság előbbre való, mindkét fél szempontjából. A tesó azért nem tudta cipelni, mert, bár 13 éves, de még bátortalanul nyúlt a kicsihez, így a hosszabb cipelés a kicsire nézve nem volt biztonságos, félő volt, hogy egy óvatlan pillanatban elejti. Apa és jómagam pedig elég sokszor küzdünk hátfájással, mi persze feláldoztuk magunkat, de többször felváltva és gyerkőcöt ide-oda adogatva telt el a séta, melyről mi, felnőttek enyhén szólva sem üdén tértünk haza. Ezt követte természetesen az otthoni hurcizás is, ami miatt általában egy hétvége alatt fáradtabbak voltunk, mint egy munkával töltött hét után, leginkább fizikálisan, mert egy mozgolódó kicsi, súlytól függetlenül nem éppen könnyű teher, szerintem ezt bevallhatjuk.

Ezek után megváltásként érkezett hozzánk ez az ülőke, nem is tudom, hogy az első gyerkőcnél hogyan tudtunk létezni nélküle, bár lehet, hogy 13 évvel korábbra, a hurciidőszakra datálható a hát- és derékfájásunk kiindulópontja, ami így a 30-as éveink közepére némiképpen megnehezíti a napjainkat.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a baba igényei, illetve egészséges fejlődése mellett a szülők egészségére is érdemes odafigyelni, és a lehetőségekhez képest megtenni mindent a későbbi káros következmények kialakulásának elkerülése érdekében. Lehet, hogy most nem gondolunk arra, hogy mi lesz 10 év múlva, de állíthatom, hogy nem lesz kellemes egy derékfájós reggelre ébredni, vagy a nap végén a hátfájástól szenvedni, főleg akkor, ha ez egy egyszerű babahordozó segítségével megelőzhető lenne.

Minden túlzás nélkül állítom, hogy a kisgyermekes szülői korszak leghasznosabb eszköze ez az ülőke.

A kép készítése alkalmával éppen kirándultunk, mindvégig az ülőkén ülve, mosolygósan.

Milyen előnyöket tapasztaltunk?

  • Az egész család tudta használni, tesótól a nagyszülőkig
  • Csökkent a hát- és derékfájásunk a használat elkezdése óta
  • A gyermek igényeinek megfelelően több pozícióban valósul meg a hordozás
  • A kislányunk is örömmel mutat rá a hordozóra, amikor azt szeretné, hogy felvegyük, számomra ez egyet jelent azzal, hogy ő maga is élvezi a csipőülőkén történő ülést
  • Kisbaba kortól egészen kb. 4 éves korig (kb. 20-25 kg) használható, tehát egy jó befektetés, mert több évig is tudjuk használni
  • Kellemesen tartja a derekat, már a felcsatolás pillanatától
  • Igényeknek megfelelő színekben választható
  • Akár egy megterhelőbb hegyi kirándulás során sem volt nehéz a hordozás – tesztelve 🙂
  • Van egy kis hálós zsebe, ahova az igazolványt, vagy a fagyizáshoz  aprót betehetjük, így nem kell külön táska sem a kisebb utakra
  • Jól állítható a különböző derékmérethez 
  • A csat külön biztonságot nyújt a tépőzár mellett, így biztos voltam abban, hogy a kicsit biztonságosan megtartja
  • A hordozó súlya összesen 25 dkg!, ami nem jelent ezáltal plusz terhelést
  • Akár lakásban, akár kirándulás, vagy éppen egy bevásárlás során remekül tudtuk használni, mert könnyen felcsatolható a babakocsi karjára is, így mindig magunkkal tudtuk vinni, és kéznél volt, ha éppen babakocsisztrájk állt elő
  • Az egyik kezem mindig szabad maradt, így könnyedén tudtam a boltban fizetni, letörölni a maszatos arcocskát, vagy éppen a nagyobb tesót (férjet 😀 )  koordinálni telefonon is
  • Végre nem a Pisai ferde toronyra hasonlítottunk séta közben, hanem egyenes testtartással tudtunk sétálni, hosszabb úton is
  • Egyedül felvehető, segítséget nem igényel, akár fél kézzel is lecsatolható 2 egyszerű mozdulattal
  • Mindig láttam, hogy mit csinál a kicsi, ez nagy előny a háti hordozókkal szemben.

Használata: A használatával sem lesz problémánk, hiszen nagyon egyszerű. A derekunkhoz igazítjuk, a tépőzárat a derékméretnek megfelelően rázárjuk, majd jöhet a biztonságot nyújtó csat bekattintása és már csak a megfelelő pozícióba forgatjuk az ülőkét, így már rá is ültethetjük a gyerkőcöt és indulhat a hordozás.

Nézzük, hogy milyen hivatalosan bizonyított előnyöket biztosít a termék:

  • Gyermekünk gerince egészségesen fog fejlődni
  • Megelőzi a derék-, hát- és ízületi fájdalmakat
  • 6 hónapos korig 2 féle fekvő pózban használható
  • 6 hónapos kor és 4 éves kor között 6 féle ülőpózban használható
  • Gyermekorvosok, gyógytornászok és védőnők ajánlásával
  • Nap végére nem fáradunk el a gyermekünk cipelésétől
  • Tökéletes megoldás gyermeknek és az egész családnak
  • Több gyermek esetén hathatós segítség
  • A gyermek teljes testsúlyát alulról támasztja meg, ezzel véve le a terhet az ízületekről
  • Könnyen tisztívható nedves ruhával, vagy 30 C-on mosható
  • Egészségpénztárra elszámolható – FONTOS INFO!
  • 2 év garancia van a termékre
  • max. 110 cm derékbőséghez, de nagyobb méret is rendelhető (20 % felár ellenében)

Színek: A színeket szeretném külön kiemelni, mivel azért ez sem utolsó szempont, legalábbis nálam például nem az. 6-8 különböző, divatos színben kapható az ülőke, így akár csajos, akár apás, visszafogottabb színt keresünk biztosak lehetünk benne, hogy megtaláljuk az elképzelésünknek megfelelőt. A farmerkéktől kezdve a zöldön át a bordóig igazodik az igényünkhöz a választék.

Plusz ötlet: Ami az ülőkéről egyből eszembe jutott, az az, hogy milyen remek ajándékötlet babalátogatáshoz például. Én biztosan az egekig magasztaltam volna azt a barátot, rokont, aki egy ilyen remek ajándékkal állít be hozzánk a baba születése után. Szívből tudom ajánlani akár babaköszöntő ajándéknak, akár egyéb alkalmakra, mert ezzel biztosan minden szülőnek örömöt fogunk okozni, és nem egy újabb, a sarokban porosodó tárggyal gazdagítjuk a haszontalan babaholmi gyűjteményüket. Nyugodtan próbáljátok ki, szerintem a siker borítékolható!

 

Láthatjátok, hogy egy hosszútávú családi társról van szó, ami nem a gyermek 6 hónapos, vagy éppen 1 éves koráig marad velünk, hanem sokkal tovább. Nem is igazán tudok még egy terméket megemlíteni, ami ilyen hosszasan a részese marad a mindennapoknak. Nagyon boldog vagyok, hogy kipróbálhattuk és ezáltal az életünk részévé vált a hordozó. 

Ha Ti is szeretnétek egy ilyen szuper ülőkét, akár magatoknak, akár ajándékba, akkor látogassatok el BabaCo.eu oldalra, ahol pár egyszerű lépés után már repül is hozzátok a család és babátok új hordozója!

 

Anya Bear Grylls üzemmódban - túlélő hátizsák baba-mama módra

 

Úton a babával – kisebb utakra is felkészülten, egyszerűen, egy csomaggal – vidáman! 

Babával elindulni eleve nem könnyű feladat, ezért fontosnak tartom, hogy legyen egy túlélő csomagunk. Amennyiben valamilyen csoda folytán ledobnának egy lakatlan szigetre, akkor is egy kis ideig jó eséllyel ellennénk, a baba és én. Persze ilyenről szó sincs, de adódhatnak olyan helyzetek, amikor hirtelen kell elindulni otthonról, – orvoshoz, tesóért, ügyeket intézni stb. – így nem árt felkészülni egy olyan csomaggal, amit elég csak felkapni és már indulhat is a kis család.

A táska tartalmát minden hazaérkezés után pótolni szoktam, azokkal a felszerelésekkel, amelyeket éppen elhasználtunk.

Ezzel, hogy előre becsomagolok egy ilyen induló készletet rengeteg időt és bosszúságot spórolok meg, nemcsak magamnak, hanem az egész családnak. Erről jut eszembe egy történet, ami 13 évvel ezelőtt játszódott le. A kb. fél éves fiúnkat felpakolva elindultunk wellnessezni, első közös kikapcsolódás címszóval. Mi gond lehet?! Egy közeli szállodában foglaltunk szállást, a kocsit két hétre elegendő babafelszereléssel megtömve, természetesen csak 2 nap tartózkodásra foglalva megérkeztünk a szállodába. Érkezés után kicuccoltunk, ami szerintem minimum egy órát vett igénybe, plusz az út, így már vagy 1,5-2 óránál járhattunk. Érkezési időpontunk nagyjából a vacsora előtti órákra esett, így egy gyors peluscsere után jöhetett volna a vacsora. Itt volt a bökkenő, mert természetesen miután a fél házat bepakoltuk csak egyetlen apróság maradt otthon, ami nem volt más, mint a pelenka. Tudni kell, hogy ünnepnap volt, a szálloda ráadásul egy idilli, de elég eldugott, erdős részen állt, ezért pelus még csak a közelben sem volt. Recepción sem tudtak nekünk okosat mondani, így apuka kapta magát és hazahajtott a pelenkáért, így eltelt legalább még egy óra. Persze mire megérkezett otthonról a pelus, addigra már mindenki elfáradt és nyűgös volt,l 13 év távlatából kb. ennyire szépítette meg az idő a helyzetet, így gondolhatjátok, hogy azért kicsit zűrösebb volt a szitu, a wellness élménynek még a közelébe sem kerültünk azon a napon.

Akkor döntöttem el, hogy innentől mindig kéznél lesz egy “túlélőcsomag”, és talán a házat sem kell mindig felpakolni. Azóta valóban minden olyan útra elkísér minket egy bab/gyerek pakk. A nagynak folyamatosan aktualizáltam a csomagját, életkor szerint, most a kicsivel már picit rutinosabban, a váratlan eseményekre felkészülve indulhatunk útnak, így a pelus már tuti nem marad otthon.

Miért hasznos, ha van egy ilyen csomagunk:

– időt spórolunk

– vészhelyzetben mindig készen áll

– benne vannak a szükséges felszerelések, amire az adott kor szerint szükség lehet, helyzettől függetlenül

– praktikus segítség, amivel magamnak (is) segítek felkészülni a várt és váratlan helyzetekre egyaránt

– utazásnál (gyalok, tömegközlekedés, autó) könnyen szállítható, kis helyen is elfér

– apának, tesónak, családtagoknak is hasznos segítség, ha például ők vigyáznak a kicsire.

Ez az a mi Bear Grylls csomagunk, babaverzióban :

Kezdeném a táskával:

Milyet érdemes választani?

– viszonylag nagy belső térrel rendelkezik a pakoláshoz

– több zseb is található rajta, főleg az apró dolgoknak

– pelenkázólap tartozéka

Nekem a legjobban a hátizsákos verzió vált be, mert akár gyalog, akár tömegközlekedéssel utazva, sőt még az autóban is a legkényelmesebben lehet vele közlekedni és elérni a tartalmát.

Mit rejt a táska: 

  • Hőmérő
  • Szélcső (főleg pici babáknál érdemes, de ezt a szülő tudja, hogy szükség lehet rá, ez csak opcionális)
  • Popsikrém
  • Papír zsebkendő
  • Kézfertőtlenítő (baba-mama verzió)
  • Nedves törlőkendő
  • Popsitörlő
  • Pelenka
  • Eldobható pelenkázó alátét
  • Fésű (hajas babák esetében)

Ezek voltak a higiéniás felszerelések

Egyéb:

  •  Textil pelenka
  • Legalább 2 váltás ruha
  • Játék, könyv
  • Babavíz
  • Etetéshez mosható előke
  • Babakanál, pohár, itatópohár

Egy külön kis csomagban pedig bébiétel is van bekészítve, amit magunkkal szoktam vinni. Kb. 2-3 üveg, egyébként itthon főzöm az ennivalót, de utazáshoz praktikusabb és biztonságosabb az üveges változat. A bejegyzést a Hipp nem szponzorálta, de gondoltam megmutatom, hogy általában ezt a márkát választom,  mert biztosan nincs bennük hozzáadott cukor és só, erre mindig ügyelni szoktam.

 

Mi így indulunk el a babával. Nálatok mi kerül még a csomagba? 

 

Ha tetszett a bejegyzés és érdekel, hogy mi történik nálunk, akkor tarts velem itt a blogon, és a Facebookon egyaránt, illetve követhetsz Instagramon is! Sőt néha jövök Youtube bejegyzéssel is!

 

 

A csecsemőkor nagy kérdései, egyenesen a szuperdadától, Jo Frost-tól

Ismertető: ​Azért írtam ezt a könyvet, hogy tudd, mire van szükség ahhoz, hogy olyan nagyszerű szülő lehess, amilyen lenni szeretnél. Tartsd ezt a könyvet az éjjeliszekrényeden, hogy mindig kéznél legyen a pici első életéve alatt, mert választ találsz benne minden felmerülő kérdésre és problémára. Legyen ez a könyv a veled élő Szuperdada. /Jo-Jo/ Jo Frost, az Egyesült Királyság egyik legmegbízhatóbb és legelismertebb csecsemőgondozó és gyereknevelési szakértője a magyar szülők körében is népszerű Szuperdada 1-2. és A kisgyerekkor nagy kérdései után olyan könyvet írt, amely kizárólag a csecsemőkorra, a baba első évére koncentrál. Főbb témái: Fejlődés o Biztonság o A biztos háttér kialakítása o Alvás o Etetés o Gondozás o Fejlesztés és felfedezés o Hogyan legyünk magabiztos szülők. A Szuperdada ezúttal sem csak a csecsemők gondozásával kapcsolatban ad tanácsokat, hanem minden fejezetben foglalkozik a szülőkkel is, akik babájukkal együtt napról napra fejlődnek és változnak. Segít kialakítani a tartós kötődést és megalapozni a jó szülő-gyerek kapcsolatot, hogy mindenki jobban érezze magát az előtte álló nagy utazáson. Keresd a Szuperdada sorozatait a LifeNetwork műsorán.

A Szuperdada munkában, avagy Jo Frost-tól olvastam, és ajánlom!

 

Pontosan nem tudom megmondani, hogy mikor “találkoztam” először Jo Frosttal, de talán a kétezres évek végén, ráadásul egy angol nyelvű műsorban. Eredetiben élvezhettem a Szuperdada kicsit sem szépítgető, tutujgatástól mentes stílusát, tette viszont mindezt kellő határozottsággal, és némi humorral felvértezve. Elsőre megszerettem a nőt, persze csak, mint amolyan tündérkeresztanyát.

Elsőre tehát, egy jóságos tündérkeresztanya és  Mary Poppins ötvözete jut róla eszünkbe, persze modernizálva. Külsőre kellemes ránézni, a hangja megnyugtató, érezni az erejét és a magabiztosságát, ami a képernyőn keresztül is egyértelműen átjön.

A magam részéről nagyon megszerettem a műsorait, még akkor is, ha nem 100%-osan értek egyet a módszereivel, de vitathatatlan, hogy ért a gyerekneveléshez, a gyerekekhez, legyenek azok picurkák, vagy kiskamaszok.

Folyamatosan rázós szituációból és élethelyzetből rángatja ki a gyerkőcök családját, és szinte mindannyian úgy érezzük, hogy nálunk is elkelne néha egy Jo Frost, csak úgy látogatóba, önbizalmat növelni és megnyugtatni.

Úgy gondoltam, hogy a tv sorozatok után jöhet az első Jo Frost kötet is, hiszen már magyarul is elérhetővé váltak az írásai.

Mivel most ismét kisbaba gügyögéstől hangos a ház, tudtam, hogy A csecsemőkor nagy kérdései című kötet lesz a nekünk való.

Korábban általában a nagyobb gyerekekre vonatkozó részek kötötték le a figyelmemet, hiszen nekem is kiskamaszom van, így a csecsemőkről szóló részeket csak fél füllel figyeltem.

Most viszont egészen a baba születését megelőző időszakon keresztül kalandozhatunk csemeténk első szülinapjáig. Hurrá! Végre, egy teljes évet és még egy picit többet is felölelő írás.

A kaland során számos, a szülőket foglalkoztató kérdés megválaszolásra kerül. A kötet olvasása közben úgy érezhetjük mintha egy hasznos és izgalmas beszélgetésben vennénk részt gyermekünk fejlődésével kapcsolatban.  Fontos hangsúlyozni, hogy a szülő mindvégig partnerként, és nem egy lenézett szereplőként jelenik meg.

Számomra nagyon sok hasznos információt nyújtott a könyv, hiszen szó esett:

  • Az első döntésekről, mint szülők
  • Mire lesz szüksége a babának
  • Hogyan legyünk magabiztos szülők
  • A baba első évéről, szakaszokra bontva, az első szülinapról, mintanapirendek
  • Az ikrekről és a koraszülöttekről, vagy éppen az örökbefogadott gyermekekről
  • Az egészség témaköre is átfogó volt: oltások, gyakori betegségek, az agyhártyagyulladás (ez szerintem minden szülő rémálma), elsősegély vészhelyzet esetén, elsősegély felszerelés. Itt jegyzem meg, hogy még ennyire hasznos és jól szemléltetett, az agyhártyagyulladás tüneteit bemutató ábrával nem találkoztam. 
  • Percentilis táblázatok
  • Hasznos címek – természetesen hazai elérhetőségekkel, mely elérhetőségek hasznossága és használhatósága engem is meglepett
  • Babanapló, egy oldal, ahol minden fontosabb dátumot és tevékenységet fel tudunk vezetni

A fenti lista csak kiragadott részletek, maga a könyv nagyon részletes és alapos ismereteket nyújt a szülők számára, és gyakorló anyukáknak is meglepően hasznos tud lenni.

Szinte faltam a könyvet, nehezen tudtam letenni, mert mindig jött egy újabb rész, ami illett ránk, vagy éppen mi is érintettek vagyunk a témában, így végül nagyon hamar kiolvastam elejétől a végéig.

Miután becsuktam, úgy éreztem, hogy igen, nehéz, néha könnyekkel tűzdelt az első egy év, de minden percét megéri, amit Jo Frost szemlélete csak megerősített, és erősebb lettem, mire a végére értem, mind nőként, mind pedig anya.

Könyvlelő fényképe.

 

Szeretném kiemelni a fogzással kapcsolatban leírt egyik mondatát, mert a vége abszolút tökéletes, és csak egyetlen mondat, amit a sok közül most kiragadtam.

“Tartsd a popsiját és az állát tisztán és szárazon, és ölelgesd sokat. “

Igen, az ölelés csodaszer, ölelem innen távolból Jo-t is, hogy megírta ezt a könyvet (is).

Értékelés:

Borító: Nagyon hangulatos, imádom ahogy Jo ránéz a babára, igazán jól sikerült fotó került a borítóra. 5 pont

Tartalom: A témában íródott egyik legjobb, ha nem éppen a legjobb ismeretterjesztő kötet, ami felöleli az élet első egy évét a szülő és baba vonatkozásában egyaránt. 5 pont

KÖNYV CÍME: Jo Frost – A csecsemőkor nagy kérdései

KIADÓ: Park Kiadó

OLDALSZÁM: 326

MŰFAJ: Ismeretterjesztő

MEGJELENÉS ÉVE: 2014

A könyvet köszönöm a Park Kiadónak és a Kildarának!

Rögös, vagy vidám lesz ez az út? Kezdődjön a hozzátáplálás! I.

 

Hozzátáplálás – Az első lépések

 

Kicsit félve, de ugyanakkor várakozással telve érkeztünk el kislányom 6 hónapos korához.

13 éve – ez már gombócból is sok, hát még leírni – már egyszer végigdöcögtem a hozzátáplálás rögös útján és bevallom voltak döccenők, nem is kicsik, nagyok, jó nagyok!

Emiatt most is ott munkál bennem az a kisördög, aki folyamatosan suttog a fülembe, hogy mi az amit el lehet rontani, vagy mi az amit korábban elrontottam és most is megismétlődhet, persze csak akkor,ha nem figyelek eléggé. Szeretném jól csinálni, ki ne szeretné?! Ezért igyekeztem alaposan felkészülni, és úgy gondoltam, hogy a felcsipegetett, a témába illő tudásmorzsáimat most szétszórom itt is. Hangsúlyozom, hogy az általam leírtak csak iránymutatást szeretnének nyújtani a kezdő, vagy éppen bizonytalankodó mamiknak, hiszen én is egy vagyok közülük. Tele kételyekkel és aggodalommal, de mindenképpen a vággyal, hogy a lehető legjobbat nyújtsam a kislányomnak.

Vágjunk is bele, kezdjük a legelején! 

Ma már annyival könnyebb a helyzete az anyukáknak, köztük nekem is, hogy az interneten számtalan tanács – most vonatkoztassunk el attól, hogy mennyire hasznosak, vagy éppen megosztóak – kering szájról-szájra, anyukától anyukáig. Egyes fórumokon ezt még egy-egy szakértővel megspékelve tárják a kicsit feszengő és némiképpen bizonytalan anyucik elé.

Emellett ott van a többféle lehetőség, amelyek közül ki kell először is választanunk a kisbabánk és természetesen számunkra is a megfelelő táplálási módot.

Tehát első lépésként fontos, hogy az irányvonalat megtaláljuk, ami már az első akadály a kezdetek kezdetén.

Az első részben tehát ezeket a lehetőségeket szeretném számba venni, és elmondom, hogy számunkra melyik utat választottam végül.

A WHO ajánlása alapján a legjobb, ha a baba 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, annak hiányában tápszert kap.

Az én saját véleményem is az, hogy 6 hónapos korig érdemes várni a hozzátáplálással, hiszen addigra válik elég éretté a babák emésztőrendszere, hogy befogadja a számukra idegen és ismeretlen, a gyomrot kihívás elé állító táplálékot.

Első lépésként én ezt tartottam szem előtt, így 6 hónapos koráig igény szerinti szoptatással tápláltam a kislányomat. Az iszsz-ről korábban itt írtam: Igény szerinti szoptatás

Ez a 6 hónap számunkra gyönyörű volt, de tudom, hogy az önállóságra nevelés első lépése, hogy elkezdjen a baba kóstolgatni. Igen, egyelőre kóstolgatásról beszélhetünk, fontosnak tartom, hogy ismerkedjen az új ízekkel, állagokkal, és tehesse mindezt majd a saját ritmusában.

Tehát az elhatározás megszületett, a 6 hónap betöltetett és megindulhat a kóstolgatás.

A döntés előtt megpróbálom leírni az általam ismert megközelítéseket, azok előnyeivel és hátrányaival együtt, így talán a döntés is reálisabban, igény szerint hozható meg.

A döntés előtt, ismerkedjünk meg a lehetőségeinkkel:

Találjuk meg a megfelelő hozzátáplálási megközelítés

Püré

Viszonylag korán elkezdhető ezáltal a hozzátáplálás, akár orvosi javaslat alapján is

Kb. 2-3 hónap is rendelkezésre áll az ízekkel történő ismerkedésre, hiszen így ráérünk 8-9 hónapos korban megismertetni a babát a darabos ételekkel

Bevezetjük az új ételeket, ízeket, ami nagyjából 2-3 napig is eltart, lassan haladva

Egy megszokott sorrend szerint kezdjük el az ételeket bevezetni, feldolgozni, melyeket a lehetőség szerint érdemes betartani.

Kezdő anyukák is bátrabban állhatnak neki a hozzátáplálásnak

Esetleges nehezebb átállás a darabos ételekre (nem feltétlenül)

Életkorának megfelelő pürék elkészítése, azokra szánt idő, vagy biztonságos bébiételek  kiválasztása (az utóbbi időben ez elég megosztó témává vált, hiszen több bébiétellel akadtak minőségi problémák)

Önálló étkezés kialakulása kicsit későbbre tolódik

Fogakat nem igényel ez a megközelítés sem

Falatkás (BLW), hívják igény szerinti hozzátáplálásnak is

 

Minimum betöltött 6 hónapos életkor szükséges, de még jobb, ha a baba már önállóan tud ülni

Fontos, hogy mindenféle külső kényszer nélkül érdeklődjön az ételek, az étkezések irányába

A püré minden formáját mellőzik az étkezéseknél.

A baba az étel valós állagával és kinézetével találkozik először

Nagyon hasonlóan étkezik, mint a család, egészen az első perctől, akár csipegethet is a felnőttek tányérjáról, hiszen a szigorú ételbevezetés jelen esetben nincsen. Persze itt is a reális keretek között maradnak a szülők, tehát nem pacallal fognak kezdeni, de sokkal nagyobb a szabadság a kóstolgatásra vonatkozóan.  Amit itt sem igazán adnak korai életkorban: só, finomított cukor, méz, nyers húsok stb.

A csipegetéses módszer  segítheti az idegrendszer fejlődését is azáltal, hogy a koordináció kisebb életkorban elkezd kialakulni.

Ami miatt mégsem merik sokan ezt a módszert választani, az a fulladástól való félelem (leginkább a szülők vonatkozásában). Elméletben a gyermek meg fogja tudni magától oldani a rázósabb szituációkat is, de a félősebb anyukáknak elképzelhető, hogy nem ez a megközelítés a járható út, hiszen az ijedelemmel lehet, hogy a gyermeknek okoznak egy fölösleges traumát, és félelmet generálnak benne. Tehát véleményem szerint ehhez a megközelítéshez nyugodtság, magabiztosság és egy csipet mersz is elengedhetetlen.

Önálló étkezés, már egészen pici kortól, kevés segítséggel. Evőeszköz használata a baba által

A takarítás az önjáró babánk után elengedhetetlen mindennapi rutinná fog válni

Fogazat nélkül is elkezdhető ez a megközelítése az étkezéseknek

Személy szerint ezt a két lehetőséget mérlegeltem. Arra a döntésre jutottam, hogy a mi utunk továbbra is a pürés ételek bevezetésével történő hozzátáplálás megkezdése.

Annak ellenére, hogy már van egy 13 éves gyermekem, bevallottan paramami vagyok. Így a BLW nem a mi utunk, hiszen nem szeretném indokolatlanul a saját félelmemmel (fulladás, félrenyelés, a saját reakcióm egy váratlanabb helyzetben) indítani kislányom ételekkel történő ismerkedését. Így bármennyire is tetszik a BLW medódikája, érzem és tudom, hogy nem a mi utunk.

 

Emellett fontosnak tartom, hogy bármelyik utat is válasszuk az anyatej és a tej alapú táplálás továbbra is fontos részét képezze a gyermek egészséges fejlődésének, étkezéseinek.

A fent ismertetett kétfajta megközelítés a saját, a témában megszerzett ismereteimet tartalmazza, a végleges döntés előtt érdemes további ismereteket is megszerezni a témában. Jelen írás egy kiindulási pontot szeretne nyújtani a döntés elősegítéséhez, az alapok megismeréséhez. 

Ha tetszett a cikk és érdekel, hogy nálunk milyen lépések szerint halad a hozzátáplálás, akkor tarts velem itt a blogon, és a Facebookon egyaránt, illetve követhetsz Instagramon is!

Iszsz, az új szoptatási hóbort?

Mostanában egyre többször találkozhatunk az “iszsz” kifejezéssel, ha szoptatásról van szó.

Mit is jelent valójában?

Igény szerinti szoptatás, nem több, és nem kevesebb.

Amikor a baba enni kér, akkor kap is, így nem kell kivárnia a poroszos rendszerben bevált, vagy éppen az anyukákra és babákra kényszerített 3 órát.

Ahogy mi felnőttek is eltérő időpontokban kívánjuk meg az enni és innivalót, úgy a kisbabáknak is létezik erre irányuló igénye, annak ellenére is, hogy még nagyon picikék. Furcsa is lenne, ha nekem valaki megmondaná, hogy 8-12-15-18 órakor ehetek és nem előbb, illetve nem később, csak mert…. Ugye, hogy a felnőttek ezt nem fogadnák el, miért gondoljuk mégis úgy, hogy a gyermekeinkkel ezt megtehetjük? Elárulom én is megtettem annak idején, ma már tudom, hogy rosszul döntöttem, de akkor még nem ismertem a lehetőségeket és befolyásolható is voltam, mint kezdő anyuka. Legtöbbször a hozzátáplálás megkezdése nagyszülői, rokoni, vagy éppen orvosi nyomásra történik. Úgy gondolom, hogy az orvosi tanácsot érdemes mérlegelni, a többi tanácsot viszont fenntartással kell kezelnünk és bíznunk kell az ösztöneinkben.

Tagja vagyok egy facebook csoportnak, ahol a szoptatás nehézségeit és szépségeit vitatják meg a kismamák. Igazából először csak kíváncsiságból léptem be, majd később egyre több ötletet és hasznos tanácsot is olvastam. Emellett persze nem maradhattak el itt sem a furcsálló bejegyzések, hiszen minden csoport sajátja, hogy nem mindenki fogadja el, vagy érti meg a másik ember gondolkodásmódját, ezért jobb esetben kérdezz, rosszabb esetben nekiáll kötekedni és vitát generálni. Biztos sokakat a kíváncsiság vezérel, de a rosszindulat is néha közre tud játszani, szerencsére ebben a csoportban ez utóbbiból tényleg kevesebb van.

A csoportban elhangzott egy kifejezés, miszerint van olyan, akinek hibrid babája van, amely kifejezéssel én magam nem tudok azonosulni. 12 éve nekem is “hibrid”, – még leírni is rossz – babám volt, azaz anyatej és tápszer kettősével tápláltam. Persze akkoriban még szó sem esett iszsz-ről, vagy támogató csoportokról, így mit sem tudva én magam is engedtem a környezetem nyomásának. Elhangzott, hogy éhezik a baba, mert nincs, vagy éppen nem elég jó minőségű a tejem. Azóta tudom, hogy olyan nem létezik, hogy nem elég jó minőségű a tej, hiszen annak összetétele a baba igényeihez igazodik. A mennyiség már más kérdés, az inkább orvosi kompetenciába tartozó megítélést igényel, gyarapodás, egyéb fejlődési mércék alapján. Aztán jöttek azzal, hogy nem fogok tudni lépni a gyerektől, meg nem alszik jól adjam már a tápszert oda szegénynek, és igen, 3 óránként etessem, mert az így helyes. 20 évesen addig-addig hallgattam a jó tanácsokra még én is hinni nem kezdtem bennük, átálltunk tápszerre és csak pici anyatej maradt, ami hamar el is apadt. Azonban a problémák nem oldódtak meg a tápszerrel sem, továbbra is rossz alvó maradt és a fogzástól úgy tűnt valóban, hogy még mindig éhes, folyton éhes. De nem volt éhes, csak nem értette a rendszert és fájt közben a foga. A tápszer elkészítése, akár éjszaka maga volt a rémálom. Lebotorkáltam félálomba a lépcsőn – csoda, hogy egyszer sem fogtam padlót közben – elkészítettem, de vagy hideg, vagy túl meleg volt, szóval ezzel is hosszú perceket sakkoztam, így inkább egy zombira hasonlítottam, mint anyára. DE! Eleget tettem az elvárásoknak, “hibrid” babámnak lekorlátoztam a szükségleteit 3 órára, ezzel megfelelve a társadalmi elvárásoknak. Mindenki boldog volt, kivéve a baba és én.

Most másként csinálom, az első perctől tudtam, hogy megpróbáljuk az iszsz-t.

Kritikaként fogalmazódik meg sokakban, hogy rögtön az első nyekre cicit kap és így sosem lesz önálló, nem fog tudni elaludni magától, vagy éppen nem fog tudni darabos ételt enni, nem fog jól fejlődni, sőt biztos egész nap hurcizom majd.

Ki merem jelenteni, hogy nincs összefüggés a szoptatás módja és az önállótlanság között. Attól függetlenül, hogy igény szerint kap enni a kislányom bátran ki merem jelenteni, hogy szinte mindent meg tudok csinálni, amire szükség van. Van meleg étel, a lakás sem bombatámadás utáni képet mutat, és még a nagyobbra is van időm. A kertre például valóban nincs időm mostanában, de úgy érzem ez akkor sem lenne máshogy, ha más etetési módszert választottam volna. Sőt, igen, néha még “énidőm” is van, olyankor a fiúk veszik át a stafétát és játszanak a kicsivel, a séta viszont szintén közös családi móka.

A minap szóba került, hogy miért is jó az iszsz, illtve még az is felmerült ennek kapcsán, hogy, aki ezt a szoptatási módszert választja elképzelhető, hogy a nevelés során is ilyen megengedő lesz, ezáltal egy elkényeztetett gyerkőc anyukájává válik.

Attól függetlenül, hogy most a baba igényei kerülnek előtérbe étkezés terén, az közel sem azt jelenti, hogy az értékrendem is megváltozott volna, és innentől egy ördögfiókát kívánok nevelni, illetve a nagyvilágba kiengedni, kezdve azzal, hogy ledobja magát a bolt közepén, természetesen a csokis részlegen, én meg rögtön vidáman besöpröm a teljes készletet a kosárba, majd a gyerek vidáman felkelve tovabaktat.

Nem, ez közel sincs így! Nem fogom továbbra sem megengedni a kisebbnek sem, amit a “hibrid” tesónak sem engedtem meg. Attól függetlenül, hogy a táplálási formában nyitottabb és szélesebb lett a látóköröm, én továbbra is az az ember vagyok, aki megpróbálja értékre, tiszteletre és elfogadásra nevelni a gyermekeit. A nagyobb sem vágta magát soha földhöz, ismeri a kérem és köszönöm szavakat. A kicsivel sincsenek más terveim, de mi most így vagyunk boldogok és sokkal türelmesebb vagyok én is, így, hogy igény szerint etetem a picit és nem kellett tápszerhez nyúlni, mert ez bizony szabadságot is ad.

Itt jegyezném meg, hogy akkor sem, illetve most sem célom, hogy még óvodás korában is a cicivel kergessem, de egy 6-12 hónap közötti intervallumot, amit ideálisnak gondolok szeretnék előirányozni magunknak. Összetörni sem fogok, ha már nem a szopi lesz az elsődleges etetési formánk, mert tudom, hogy valamit eddig jól csináltam, elindítottam egy úton, és ő pedig rálépett a függetlenedés rögös útjára.

Szeretném megjegyezni, hogy nekem azzal sincs bajom, hogy valaki diszkréten szopiztatja a 3 évesét, vagy idősebb gyermekét, mert ő az anyukája, ha őket ez ott és akkor még boldoggá teszi, akkor engem biztos nem fog zavarni. Itt is, mint az élet oly sok területén az elfogadást támogatom, még, ha engem nem az az út teszi is boldoggá, akkor is.

Amikor anya jól érzi magát, az a babán is meglátszik! Ezt érdemes szem előtt tartani, és nem ítélkezni! 

A bejegyzés marójára: vannak természetesen olyan esetek, amikor egészségi okokból, vagy egyéb személyes okokból, – amibe a kívülállók nem látnak bele – nem teheti meg az anyuka, hogy szoptasson, vagy tegye ezt igény szerint. Ezt is mindenkinek tiszteletben kell tartania és az ítélkezés továbbra sem jó megoldás! Én sem ítélkezem és Te se tedd!

További információ: http://www.lll.hu/

 

Terhességi cukorbetegség? No para! Jöjjenek az alapok 1.

Terhességem 24. hetében kiderült, hogy GDM-em van, azaz terhességi cukorbeteg lettem.

A vizsgálatot a terhesség során kötelezően a 22-24. hét között minden várandós kismamánál elvégzik.

Hogy zajlik a terhelés?

A patikában megvásárolod (egyes helyeken biztosítják) a 75 g glükózt. A terhelés előtti este 2-2,5 dl langyos, de inkább melegebb vízben feloldod (egyébként megköt), majd ízlés szerint citromot is tehetsz hozzá. Nekem ez utóbbira nem volt szükségem, mert kb. egy édes tejbegrízest ízt kell elképzelni, ami teljesen vállalható kategória, pár perc alatt elkortyolgatható. Hűteni szabad, aki bírja a hidegebb italokat. Ezt kell meginni az éhgyomori vérvétel után rövid időn belül. A továbbiakban nekem nem lehetett innom, vagy járkálnom és ezt követően a 60. és 120. percben történt ismételten vénás vérvétel. A víz fogyasztás és a járkálás tekintetében kórházanként eltérő lehet a protokoll, van ahol engedik, van ahol pedig nem, érdemes rákérdezni.

A terhelés után sokként ért a hír, a két órás értékem 10.1 mmol/l volt, ami bitang rossz, ha azt vesszük, hogy 7.8 mmol/l-értéknél már terhességi cukorbetegségről beszélünk. Az első napon sírtam, a második napon zombiként leledzettem, a harmadik napon viszont eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz én bizony ezt diétával kordában fogom tartani, főként a baba miatt. Az inzulintól rettegtem, így nagyon elszánt voltam.

Ahogy utána jártam nagyon sok kismamát érint ez a betegség, így szülés után viszont már le merem írni, hogy van ennek a betegségnek jó oldala is, ha hiszitek, ha nem.

Mondom is, hogy mi a jó a diétában:

  1. Az első sokkból felébredve megtanulsz egészségesen élni
  2. Új ízeket, ételeket fedezel fel
  3.  Javul a fizikai állóképességed, persze csak az első nehézségek leküzdése után
  4. Jobban figyelsz magadra és a babának is jó teszel
  5. A család is elkezd egészségesebben étkezni
  6. A laboreredmények jelentős javulást mutatnak egy idő után
  7. Egy jó kis közösség tagja lettem, rengeteg hasznos tanáccsal és támogató tagokkal ismerkedtem meg – Keresd a facebookon a Terhességi cukorbetegség csoportot
  8. Diétával az esetek többségében elkerülhető az inzulin

Miért is veszélyes a magas cukorszint?

Mondhatnánk, hogy tüneteket nem produkál, nem érzünk semmit, akkor miért változtassunk? Valóban a terhességi cukorbetegség nem jár tünettel, nem érzed, de ott bujkál alattomosan!

Fontos tudni, hogy az elfogyasztott szénhidrátok megemelik a vércukorszintet. A  terhességgel megemelkedett inzulinszükséglettel azonban a hasnyálmirigyünk nem minden esetben tud lépést tartani, ezáltal kialakul a terhességi cukorbetegség, ami veszélyes babára, mamára egyaránt, amennyiben kezeletlen marad. Ha magas az anya vércukorszintje a magzat eszeveszett termelésbe kezd, hogy kielégítse a szükségleteket és lebontsa a felhalmozott cukrot. Ha kezeletlen marad a betegség valószínűsíthető (persze ez sem általános és nem minden esetben következik be), hogy a baba nagy súllyal fog születni, ami szövődményekhez vezethet mindkettőtök számára. Nem ijesztgetés, de gyakoribb a koraszülés és halvaszülés a kezeletlenül maradt betegség mellett, mivel károsodik a méhlepény. A baba születése után pedig a hirtelen lezuhanó cukorszintje miatt az agysejtek nem jutnak elég táplálékhoz, ami agykárosodáshoz vezethet. Szerintem ez már maga elég indok, hogy komolyan vegyük a betegséget még akkor is, ha ezek természetesen nem mindenkinél következnek be törvényszerűen, de a kockázat magas!

Azonban ki szeretné mindezt kezeletlenül hagyni? Ugye, hogy senki? Így első lépésként a leggyakrabban diétát ír elő a kezelőorvos, ami 150-180 g szénhidrát elfogyasztását írja elő.

Én magam a 150-es szénhidrát diétával kezdtem és kéthetente szigorú ellenőrzés mellett folytattam. Étkezési és cukor naplót vezettem, mint egy jó kisdiák, ez is rendszerességre és odafigyelésre szoktatott.

A mai bejegyzésben az alapokat szerettem volna veletek megismertetni, amivel én magam kezdtem a diétával történő ismerkedésemet, ami több hetes folyamat volt számomra.

Innentől a cél az volt, hogy normális 7 mml/mol alatt tudjam tartani kizárólag diétával az értékeimet, elkerülendő az inzulint.

Ehhez szükség lesz egy vércukormérőre és sok-sok kitartásra.

A következő bejegyzésben jönnek majd a diéta alapjai, mintaétrendekkel és olyan általam kipróbált termékekkel, amik számomra beváltak.

16 hét diéta után, a szülésen túl elmondhatom, hogy nem éheztem egy pillanatig sem, jókat és finomakat ettem egészségesen.

Egy kis ízelítő:

Ha Téged is érint a betegség, vagy csak szeretnéd kipróbálni a szénhidrát diétát és egészségesebben étkezni, akkor tarts velem! 

 

A bejegyzésben szereplő leírás kizárólag a saját véleményemet, a témában összegyűjtött ismereteimet tartalmazza. Nem vagyok orvos, vagy egészségügyi dolgozó, ezt kérlek vedd figyelembe! 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!