Anyacsavarintó

Salátázzunk! - avagy hogyan neveljünk otthon friss salátát

Salátázzunk! Avagy így termesszünk mikrozöldet otthon a magunk és családunk egészségéért!

 

Az elmúlt hónapokban mindig eszembe jutott – leginkább egy-egy kiábrándító bevásárlás után -, hogy milyen jó lenne itthon egészséges és finom salátát nevelgetni, csak azért, hogy ne kelljen a bolti szegényes készletekhez alkalmazkodni.

Nektek is feltűnt már, hogy mennyire kevés minőségi zöldet lehet kapni a bevásárlóközpontokban?

Néha-néha látok ugyan mikrosalátát, vagy csírákat egy-egy nagyobb bevásárlóközpontban, de azok legtöbbször fonnyadtak, vagy nem éppen úgy néznek ki, hogy szívesen látnám őket viszont a tányéromon.

Ekkor jött egy lehetőség, hogy kipróbálhatom, hogy milyen is valójában, amikor egy régi vágyam valósággá válik. Ablakpárkány kertész lettem. Megérkezett hozzám egy kis csomag, amely egy egész kis arzenált rejtett ahhoz kapcsolódóan, hogy otthon is elkezdhessem a kis projektemet, a salátanevelést.

A rendelkezésre álló szettekkel ( megoldáscsomagokkal ) mindenki könnyedén kipróbálhatja milyen egyszerűen lehet otthon mikrozöldeket nevelni. Mindössze napi 20 másodpercet vesz el tőlünk a gondozása, de cserébe kb. 12 nap múlva már a finom salátánkból falatozhat a család.

A csomagom tartalma:

  • 2 db ültetőtálca szett (tálca+alj);
  • a pontosan kimért föld és kender,
  • 2 fajta mikrozöld mag, (nekem borsó és brokkoli) további mikrozöld magok
  • lépésről-lépésre útmutató
  • vízpermetező

A csomag kibontása után már egyszerű dolgom volt, hiszen egy részletes leírás alapján nagyon hamar földbe és kenderbe kerülhettek a magocskák. Egy kis víz és már indult is a móka, vagyis jelen esetben a csíra.

Egy félárnyékos konyhaablakban kaptak helyet az ültetőtálcák, és innentől már csak annyi volt a dolgom, hogy minden nap gondoskodjam arról, hogy megfelelően nedves legyen a talaj, illetve, amikor már jobban növögettek, akkor néha a zöldet is megpermeteztem egy kis vízzel.

Milyen előnyei vannak az otthoni mikrozöld nevelgetésnek:

  • Egyszerű elkezdeni, nem igényel külön felszerelést/szakértelmet
  • Kert nélkül is lehet termeszteni, elég egy ablakpárkány, vagy egy pult
  • Vegyszermentes – bio tőzeg, bio minősítésű magok állnak rendelkezésre
  • Egészséges vitaminbomba
  • Környezetbarát megoldás
  • Kiváló ajándék is lehet
  • Gyerekekkel is nagyon jó móka a növények fejlődését nyomon követni, majd együtt elkészíteni a saját salátánkat

Így fejlődtek a magocskák, és vált belőlük szedhető, zamatos és friss saláta.:

Legelőször, amikor szedhetővé vált a saláta egyből egy kevés alapanyagot igénylő saláta jutott eszembe róla, ami egyszerű, de mégis fantasztikusan, kihangsúlyozza a mikrozöldek üdeségét.

Mangósaláta zöldborsó és brokkoli mikrozöldjével.

Hozzávalók:

1 marék frissen szedett borsó zöldje

1 kisebb adag szintén frissen szedett brokkoli zöldje

1 fél mangó

bors

olíva olaj

A mangót gerezdekre vágtam, összekevertem a frissen vágott zöldekkel, majd enyhén megborsoztam és meglocsoltam olíva olajjal.

A második recept, ami személy szerint a kedvencem lett, főleg a gyönyörű színe miatt, az pedig nem más, mint a tavaszi, vakítóan zöld pesto.

Hozzávalók:
1 nagy marék frissen nevelt (kb. 12 napos) borsó mikrozöldje
kb. 10 db mentalevél
1/2 fokhagyma
1 ek. olívaolja
só, bors

A hozzávalókat krémesre mixeljük, majd tálaljuk. Semmi fakszni, csak sok-sok vitamin és szín, ami így tavasszal feltölti a szervezetet a hosszú tél után.

A bejegyzést a Salátázó támogatta. Köszönöm!

A legjobb vegán pörkölt! - 2 fő hozzávaló + videó

Vegán lettem? Nem, de ez a legjobb hamis pörkölt, ami létezik! 

 

Azon kívül, hogy próbálok arra figyelni, hogy mit eszem, nem követek egyetlen étkezési irányzatot sem. Tehát nem vagyok vegán, de ez a pörkölt vegán módon elkészítve az abszolút kedvencem, hosszú évek óta.  A terhességi cukorbetegség alatt is előszeretettel fogyasztottam.

Bevallom, ezt a pörkölt variációt sokkal jobban szeretem, mint a hússal készült társait. Durum spagettivel és tejfölös uborkával a legfinomabb, de bármely másik körettel is zseniális.

Nyáron annyit szoktam változtatni rajta, hogy hozzáteszek egy-egy paradicsomot és paprikát. Télen ezeket kihagyom, így mindösszesen a karfiolé és a hagymáé a főszerep.

Hozzávalók:

2 nagy hagyma

2 közepes fej karfiol

só, bors, pirospaprika, olaj

A karfiolt rózsáira szedem, megmosom, a hagymát kockára vágom.

A hagymát az olajon üvegesre párolom, megszórom borssal és pirospaprikát hintek rá. Erre kerül a karfiol, amit átforgatok, majd annyi vizet öntök alá, hogy majdnem ellepje. Ezt követően sózom és készre főzöm. Akkor jó, amikor már puha a karfiol, de még nem esik szét.

Ne tökölj! Egyen tököt az egész család, akár édesen, akár diétásan!

Tökölésre fel! 

Egy kis storytime, mert a lenti desszerthez nem igazán tudok valami hangzatos, vagy éppen cifra receptet írni, így a recept helyett inkább elmesélem az előzményeket.
Tehát, így hétfői gyors szösszenetként elmesélem Nektek, hogy az én fiam egészen pici korától fogva nem szereti – enyhén fogalmaztam – a sütőtököt. Egyetlen variációban sem ette meg, sem párolva, sem sütve, sem natúr verzióban elkészítve, de lehetett akár fűszeres melengető leves, akkor sem, sőt még édesen, cukortól roppanósan sem volt nyerő. Bizony ez utóbbit is kipróbáltam az évek során, de semmi eredmény. Sőt! Nagy bánatomra még süteménybe csempészve sem volt hajlandó még csak megkóstolni sem.  Egyébként ez utóbbi elég vicces, mert a paradicsomot, a répát és a céklát is simán elfogadta a sütemények egyik alkotóelemeként, sőt tovább megyek, a cukkini sem verte ki nála a biztosítékot. Egyedül tökfóbiája volt, de az nagyon. Nekem, mint híres tökimádónak ez hatalmas kudarc volt, de lassan, már-már majdnem elengedtem ezt a dolgot. Majdnem!
Az elmúlt 13 évben gyakran feltettem magamnak az alábbi kérdést:
Mi az, hogy az én gyerekem nem szereti a tököt?
Ez mindennek az alfája és omegája, a hozzátáplálás egyik első eleme, tele van vitaminnal, gyönyörű napsárga, és még sorolhatnám napestig a pozitívumait.  Az elmúlt 13 évben rá kellett jönnöm, hogy bizony van ilyen. Azonban én nem adtam fel (sosem szoktam feladni egykönnyen), a tökök jöttek és mentek, erőltetni sosem erőltettem egyik ételt sem, de próbálkoztam serényen, és a 13. év meghozta a sikert!
Tegnap először megette a sütőtököt, és még csak nem is húzta az száját.
Semmi nagy dologra nem kell gondolni, csak egy pici csíny, ami eddig eszembe sem jutott. Ma viszont, ahogy a csemege uborkás üvegért nyúltam a nutellás üveg akadt a kezembe. Eközben a konyhapulton már várakoztak a tökfalatkák, arra, hogy a sütőbe kerüljenek. Néztem a tököt, az üveget, újra a tököt, majd újra az üveget. Döntöttem! Egy életem, egy halálom, de a kettőt összeboronálom, sőt tovább is mentem, a kedvenc kókuszkrémem is kikerült a pultra. Úgy voltam vele, hogy maximum majd én eleszegetem, persze nagy duzzogva. A képeken is majd megszólalnak ezek a gyönyörű tököcskék, de végül az ízük is nagyon finom volt, és az én tökfóbiásom többször is vett belőle, a mogyoróst és a kókuszost felváltva eszegette.
Joggal kérdezheted  kedves olvasó, hogy “Ez mitől diétás”? Olvass tovább és kiderül!

Állás: TÖK 20 – Anya 1, de mégis én kerültem ki győztesen, igaz 13 év kellett hozzá, de megérte.

Jöjjön is a leírás: 
1. Vegyünk egy sütőtököt, mossuk és hámozzuk meg, majd vágjuk falatnyi darabokra
2. Süssük majdnem készre
3. Kenjük meg a darabokat nutellával, vagy kókuszkrémmel
4. Süssük készre
Tipikusan a ronda, de finom esete. Nekünk  ezután nincs más dolgunk, mint élvezni ezt az édes, selymes ízt, ami  bizony kicsit sem átlagos.
Utószó
Ritkán van itthon nutella, de a fiam már nem kicsi, így néha bizony készül nutellás palacsinta, és mostantól sütőtök is. Az egészségesebb változathoz vásárolhatunk steviával édesített mogyorókrémet is (a diéta miatt én ezt a verziót szoktam vásárolni), ami nagyon hasonlít a nutellához, így már teljesen egészséges desszert is készülhet, tehát akár a diétánkat sem kell feladni, vagy nélkülözni egy-egy finom tökös falatért.
A kókuszkrém nagy része sajnos pálmaolaj (én nem preferálom), de évente egyszer bekerül a kosaramba, ezt kb. tényleg csak évente egyszer vásárolom meg a sárga-piros-kék áruházban (nem mentegetőzésként mondom, mert néha miért is ne, ha komoly egészségügyi probléma nem áll a háttérben) , a delux termékcsaládból. Ez az egyetlen ilyen, amivel bűnözni szoktam, de nagyon sokáig kitart. Ez van, néha muszáj elcsábulni.
Aki nem ismerné annak elmondom, hogy a krém íze, sőt még az állaga is pont olyan, mint a raffello golyó krémje, amit egyébként imádok, de a mandulával a közepén sosem tudtam megbarátkozni, így ritkán ettem, viszont ez a krém kárpótol, amikor elkap az érzés, hogy most raffaellot kell ennem.
Ha van kedvetek próbáljátok ki, érdemes először egy kisebb darabon, hogy nálatok bejön-e ez az ízkombináció, mert annyi biztos, hogy nem szokványos. Ha van kedvetek írjátok meg, hogy nálatok milyen trükkel lehet a tököt becsempészni az étrendbe.

Egészséges ebéd, vagy vacsora? Íme a teljes kiőrlésű pita!

Miután a terhességi cukorbetegségem a baba születésével elmúlt az egészséges ételek utáni vágyam, és a megszeretett diéta jótékony hatásai megmaradtak, így igyekszem figyelni arra, hogy mit eszem, illetve arra is, hogy mit teszek a családom elé.

A pita az egyik nagy kedvencünk és most egy egészséges variációt hoztam, ami könnyedén beilleszthető akár a 160 grammos szénhidrátot tartalmazó diétába, de más diétákkal is baráti viszonyban van.

 

Én így készítem:

Hozzávalók:

0,5 kg teljes kiőrlésű liszt (150 g fehér liszt is használható, abban az esetben 350 g teljes kiőrlésű lisztet használjunk)

1 – 1,5 teáskanál só (ízlés szerint)

1,5 teáskanál instant élesztő

2 evőkanál olíva olaj

kb. 3 dl forró víz (látjuk, hogy az általunk használt liszt mennyit vesz fel annak érdekében, hogy egy jól kezelhető tésztát kapjunk, ami nem ragad, de nem is kemény, inkább közepesen lágy állagú)

Elkészítés:

A lisztet, az élesztőt és a sót elkeverjük, majd hozzáadjuk a forró vizet, az olajat és jól összegyúrjuk. Miután összeállt a tészta még  további 5 percig kell gyúrni.

Ne ijedjünk meg, ha a teljes kiőrlésű liszt kicsit ragacsosabb, mint amihez szoktunk, a szemcsék miatt ez így működik, és akkor jó, ha azok a gyúrás után még enyhén a tál aljához ragadnak. Kevés lisztet még adhatunk hozzá, amennyiben szükség lenne rá, annak érdekében, hogy elkerüljük a túlzott ragacsos állagot. Akkor jó, ha az ujjaink nem ragadnak bele, csak érezzük azt ahogy enyhén ragad az ujjainkhoz.

Azonban vigyázzunk, hogy a túl sok pluszban hozzáadott liszt elnehezíti és kemény lesz a végeredmény!

Ezen egyszerű lépések után már egy lágy tésztával rendelkezünk.

Ezt követően meleg helyen, betakargatva 1,5 órát állni hagyjuk, hogy szépen felemelkedjen a tészta.

A sütőt felforrósítjuk, kb. 200 C-ra ( én alsó-felső sütési funkciót szoktam használni ). Fontos, hogy forró legyen a sütő mielőtt betesszük a pitát, mert csak így fog szépen szétnyílni.

A tésztát lisztezett lapon 8 egyenlő részre osztjuk. Egyenként gombócokat formázunk belőlük, majd kb. 0,5 cm vastag, és nagyjából kör formát nyújtunk belőlük. Nagyon picit liszttel meghintjük.

A tésztát az előzőleg felforrósítót sütő rácsára helyezzük (nem kell rátenni semmit a rácsra, sütőlapra sincs szükség), majd kb. 5 perc alatt készre sütjük. Kb. 3 – 4 perc alatt felfújódik a pita, majd ezt követően még sütjük 1 percig, így adagonként 5 percre van szükség. Ez az idő a sütő sütési mechanizmusától is függ, ezért érdemes figyelgetni, hogy mikor puffad fel a tészta és még onnantól kb. 1 perc telik el a kész pitáig.

Az elkészült pitát konyharuhával betakarjuk és tálalás előtt kinyitjuk a zsebét, hogy megtöltsük mindenféle finomsággal.

 Mivel töltöttem meg?

Általában mindig azzal töltöm meg, ami a hűtőben megtalálható, így ez remek felhasználása a maradék sült húsoknak, pörköltöknek, felvágottaknak is.

A mostani ebédembe került:

Csibéből készült pörkölt

Kígyóuborka

Paradicsom

Lilahagyma

Tejfölös szósz, (tejföl, só, bors, méz, tört fokhagyma)

Megjegyzés: Amennyiben csak teljes kiőrlésű lisztet használunk a tésztánk elkerülhetetlenül picit keményebb lesz a megszokottól, viszont diétába könnyedén beilleszthetővé válik.

 

Rögös, vagy vidám lesz ez az út? Kezdődjön a hozzátáplálás! I.

 

Hozzátáplálás – Az első lépések

 

Kicsit félve, de ugyanakkor várakozással telve érkeztünk el kislányom 6 hónapos korához.

13 éve – ez már gombócból is sok, hát még leírni – már egyszer végigdöcögtem a hozzátáplálás rögös útján és bevallom voltak döccenők, nem is kicsik, nagyok, jó nagyok!

Emiatt most is ott munkál bennem az a kisördög, aki folyamatosan suttog a fülembe, hogy mi az amit el lehet rontani, vagy mi az amit korábban elrontottam és most is megismétlődhet, persze csak akkor,ha nem figyelek eléggé. Szeretném jól csinálni, ki ne szeretné?! Ezért igyekeztem alaposan felkészülni, és úgy gondoltam, hogy a felcsipegetett, a témába illő tudásmorzsáimat most szétszórom itt is. Hangsúlyozom, hogy az általam leírtak csak iránymutatást szeretnének nyújtani a kezdő, vagy éppen bizonytalankodó mamiknak, hiszen én is egy vagyok közülük. Tele kételyekkel és aggodalommal, de mindenképpen a vággyal, hogy a lehető legjobbat nyújtsam a kislányomnak.

Vágjunk is bele, kezdjük a legelején! 

Ma már annyival könnyebb a helyzete az anyukáknak, köztük nekem is, hogy az interneten számtalan tanács – most vonatkoztassunk el attól, hogy mennyire hasznosak, vagy éppen megosztóak – kering szájról-szájra, anyukától anyukáig. Egyes fórumokon ezt még egy-egy szakértővel megspékelve tárják a kicsit feszengő és némiképpen bizonytalan anyucik elé.

Emellett ott van a többféle lehetőség, amelyek közül ki kell először is választanunk a kisbabánk és természetesen számunkra is a megfelelő táplálási módot.

Tehát első lépésként fontos, hogy az irányvonalat megtaláljuk, ami már az első akadály a kezdetek kezdetén.

Az első részben tehát ezeket a lehetőségeket szeretném számba venni, és elmondom, hogy számunkra melyik utat választottam végül.

A WHO ajánlása alapján a legjobb, ha a baba 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, annak hiányában tápszert kap.

Az én saját véleményem is az, hogy 6 hónapos korig érdemes várni a hozzátáplálással, hiszen addigra válik elég éretté a babák emésztőrendszere, hogy befogadja a számukra idegen és ismeretlen, a gyomrot kihívás elé állító táplálékot.

Első lépésként én ezt tartottam szem előtt, így 6 hónapos koráig igény szerinti szoptatással tápláltam a kislányomat. Az iszsz-ről korábban itt írtam: Igény szerinti szoptatás

Ez a 6 hónap számunkra gyönyörű volt, de tudom, hogy az önállóságra nevelés első lépése, hogy elkezdjen a baba kóstolgatni. Igen, egyelőre kóstolgatásról beszélhetünk, fontosnak tartom, hogy ismerkedjen az új ízekkel, állagokkal, és tehesse mindezt majd a saját ritmusában.

Tehát az elhatározás megszületett, a 6 hónap betöltetett és megindulhat a kóstolgatás.

A döntés előtt megpróbálom leírni az általam ismert megközelítéseket, azok előnyeivel és hátrányaival együtt, így talán a döntés is reálisabban, igény szerint hozható meg.

A döntés előtt, ismerkedjünk meg a lehetőségeinkkel:

Találjuk meg a megfelelő hozzátáplálási megközelítés

Püré

Viszonylag korán elkezdhető ezáltal a hozzátáplálás, akár orvosi javaslat alapján is

Kb. 2-3 hónap is rendelkezésre áll az ízekkel történő ismerkedésre, hiszen így ráérünk 8-9 hónapos korban megismertetni a babát a darabos ételekkel

Bevezetjük az új ételeket, ízeket, ami nagyjából 2-3 napig is eltart, lassan haladva

Egy megszokott sorrend szerint kezdjük el az ételeket bevezetni, feldolgozni, melyeket a lehetőség szerint érdemes betartani.

Kezdő anyukák is bátrabban állhatnak neki a hozzátáplálásnak

Esetleges nehezebb átállás a darabos ételekre (nem feltétlenül)

Életkorának megfelelő pürék elkészítése, azokra szánt idő, vagy biztonságos bébiételek  kiválasztása (az utóbbi időben ez elég megosztó témává vált, hiszen több bébiétellel akadtak minőségi problémák)

Önálló étkezés kialakulása kicsit későbbre tolódik

Fogakat nem igényel ez a megközelítés sem

Falatkás (BLW), hívják igény szerinti hozzátáplálásnak is

 

Minimum betöltött 6 hónapos életkor szükséges, de még jobb, ha a baba már önállóan tud ülni

Fontos, hogy mindenféle külső kényszer nélkül érdeklődjön az ételek, az étkezések irányába

A püré minden formáját mellőzik az étkezéseknél.

A baba az étel valós állagával és kinézetével találkozik először

Nagyon hasonlóan étkezik, mint a család, egészen az első perctől, akár csipegethet is a felnőttek tányérjáról, hiszen a szigorú ételbevezetés jelen esetben nincsen. Persze itt is a reális keretek között maradnak a szülők, tehát nem pacallal fognak kezdeni, de sokkal nagyobb a szabadság a kóstolgatásra vonatkozóan.  Amit itt sem igazán adnak korai életkorban: só, finomított cukor, méz, nyers húsok stb.

A csipegetéses módszer  segítheti az idegrendszer fejlődését is azáltal, hogy a koordináció kisebb életkorban elkezd kialakulni.

Ami miatt mégsem merik sokan ezt a módszert választani, az a fulladástól való félelem (leginkább a szülők vonatkozásában). Elméletben a gyermek meg fogja tudni magától oldani a rázósabb szituációkat is, de a félősebb anyukáknak elképzelhető, hogy nem ez a megközelítés a járható út, hiszen az ijedelemmel lehet, hogy a gyermeknek okoznak egy fölösleges traumát, és félelmet generálnak benne. Tehát véleményem szerint ehhez a megközelítéshez nyugodtság, magabiztosság és egy csipet mersz is elengedhetetlen.

Önálló étkezés, már egészen pici kortól, kevés segítséggel. Evőeszköz használata a baba által

A takarítás az önjáró babánk után elengedhetetlen mindennapi rutinná fog válni

Fogazat nélkül is elkezdhető ez a megközelítése az étkezéseknek

Személy szerint ezt a két lehetőséget mérlegeltem. Arra a döntésre jutottam, hogy a mi utunk továbbra is a pürés ételek bevezetésével történő hozzátáplálás megkezdése.

Annak ellenére, hogy már van egy 13 éves gyermekem, bevallottan paramami vagyok. Így a BLW nem a mi utunk, hiszen nem szeretném indokolatlanul a saját félelmemmel (fulladás, félrenyelés, a saját reakcióm egy váratlanabb helyzetben) indítani kislányom ételekkel történő ismerkedését. Így bármennyire is tetszik a BLW medódikája, érzem és tudom, hogy nem a mi utunk.

 

Emellett fontosnak tartom, hogy bármelyik utat is válasszuk az anyatej és a tej alapú táplálás továbbra is fontos részét képezze a gyermek egészséges fejlődésének, étkezéseinek.

A fent ismertetett kétfajta megközelítés a saját, a témában megszerzett ismereteimet tartalmazza, a végleges döntés előtt érdemes további ismereteket is megszerezni a témában. Jelen írás egy kiindulási pontot szeretne nyújtani a döntés elősegítéséhez, az alapok megismeréséhez. 

Ha tetszett a cikk és érdekel, hogy nálunk milyen lépések szerint halad a hozzátáplálás, akkor tarts velem itt a blogon, és a Facebookon egyaránt, illetve követhetsz Instagramon is!

Egészséges és egyben rémisztő nasi halloweenre - Pénztárcabarát megoldás a bulira

Úgy gondoltam kicsit előbbre hozom a halloween bejegyzésemet, még a nagy dömpinget megelőzve, hátha más is kedvet kap a családunk kedvenc nasijához.

Bátran ajánlom a halloween ellenzőinek is, hiszen egészséges és finom, ráadásul mókás is, szerintem nem lehet nem szeretni.

Az utóbbi években a tök mellett mindig faragtam almát is a gyerekeknek, mondom is, hogy miért.

Miért és mivel készüljünk halloweenre?

1. Tehetünk mi bármit, a gyerekeket érdekli a Halloween. Egyre több olyan impulzus éri őket, ami Amerikában már hagyomány, emiatt ők is szeretnék, ha itthon is része lenne az évnek a halloween megünneplése.

2. Amennyiben készülünk halloween-re, akkor tegyük azt egészségesen.

3. Kevés kézügyességgel a gyerekeknek egészséges és rémisztő nasit kínálhatunk. Bizton állíthatom, hogy a kézügyességet nélkülöző anyukák/apukák – mint én is -el fogják tudni készíteni.

4. Kevés hozzávalóból és szintén kevés anyagi ráfordítással ötletes nassolnivaló kerül az asztalra, a siker pedig garantált.

5. Mert valljuk be, mi felnőttek pedig szeretjük, amikor a gyerekek mosolyognak.

 

kep_184-crop1.jpg

 

Hozzávalók:
2-3 db alma (almánként kb 3-4 száj készíthető)
valamilyen sötétvörös lekvár, vagy szörp.
Az almákat vastagabb gerezdekre vágjuk, a gerezdekből a külső részből kivágunk egy szintén gerezdnyit, majd a kivágott részből fogakat formázunk, úgy, hogy egyik, vagy mindkét végük hegyes legyen. A szájrésznél késsel óvatosan lyukakat szúrunk és ügyesen ide beszurkáljuk az előre formázott fogakat. Érdemes pici citromlével megspriccelni, így kevésbé barnul.  A lekvárt tálalás előtt tegyük rá, de akár el is maradhat.

Faragásra fel! Booooo! 

Ha tetszett a bejegyzés, akkor látogass el az instagram oldalamra, vagy a facebookra, ahol további tartalmakkal találkozhatsz.

Terhességi cukorbetegség? No para! Jöjjenek az alapok 1.

Terhességem 24. hetében kiderült, hogy GDM-em van, azaz terhességi cukorbeteg lettem.

A vizsgálatot a terhesség során kötelezően a 22-24. hét között minden várandós kismamánál elvégzik.

Hogy zajlik a terhelés?

A patikában megvásárolod (egyes helyeken biztosítják) a 75 g glükózt. A terhelés előtti este 2-2,5 dl langyos, de inkább melegebb vízben feloldod (egyébként megköt), majd ízlés szerint citromot is tehetsz hozzá. Nekem ez utóbbira nem volt szükségem, mert kb. egy édes tejbegrízest ízt kell elképzelni, ami teljesen vállalható kategória, pár perc alatt elkortyolgatható. Hűteni szabad, aki bírja a hidegebb italokat. Ezt kell meginni az éhgyomori vérvétel után rövid időn belül. A továbbiakban nekem nem lehetett innom, vagy járkálnom és ezt követően a 60. és 120. percben történt ismételten vénás vérvétel. A víz fogyasztás és a járkálás tekintetében kórházanként eltérő lehet a protokoll, van ahol engedik, van ahol pedig nem, érdemes rákérdezni.

A terhelés után sokként ért a hír, a két órás értékem 10.1 mmol/l volt, ami bitang rossz, ha azt vesszük, hogy 7.8 mmol/l-értéknél már terhességi cukorbetegségről beszélünk. Az első napon sírtam, a második napon zombiként leledzettem, a harmadik napon viszont eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz én bizony ezt diétával kordában fogom tartani, főként a baba miatt. Az inzulintól rettegtem, így nagyon elszánt voltam.

Ahogy utána jártam nagyon sok kismamát érint ez a betegség, így szülés után viszont már le merem írni, hogy van ennek a betegségnek jó oldala is, ha hiszitek, ha nem.

Mondom is, hogy mi a jó a diétában:

  1. Az első sokkból felébredve megtanulsz egészségesen élni
  2. Új ízeket, ételeket fedezel fel
  3.  Javul a fizikai állóképességed, persze csak az első nehézségek leküzdése után
  4. Jobban figyelsz magadra és a babának is jó teszel
  5. A család is elkezd egészségesebben étkezni
  6. A laboreredmények jelentős javulást mutatnak egy idő után
  7. Egy jó kis közösség tagja lettem, rengeteg hasznos tanáccsal és támogató tagokkal ismerkedtem meg – Keresd a facebookon a Terhességi cukorbetegség csoportot
  8. Diétával az esetek többségében elkerülhető az inzulin

Miért is veszélyes a magas cukorszint?

Mondhatnánk, hogy tüneteket nem produkál, nem érzünk semmit, akkor miért változtassunk? Valóban a terhességi cukorbetegség nem jár tünettel, nem érzed, de ott bujkál alattomosan!

Fontos tudni, hogy az elfogyasztott szénhidrátok megemelik a vércukorszintet. A  terhességgel megemelkedett inzulinszükséglettel azonban a hasnyálmirigyünk nem minden esetben tud lépést tartani, ezáltal kialakul a terhességi cukorbetegség, ami veszélyes babára, mamára egyaránt, amennyiben kezeletlen marad. Ha magas az anya vércukorszintje a magzat eszeveszett termelésbe kezd, hogy kielégítse a szükségleteket és lebontsa a felhalmozott cukrot. Ha kezeletlen marad a betegség valószínűsíthető (persze ez sem általános és nem minden esetben következik be), hogy a baba nagy súllyal fog születni, ami szövődményekhez vezethet mindkettőtök számára. Nem ijesztgetés, de gyakoribb a koraszülés és halvaszülés a kezeletlenül maradt betegség mellett, mivel károsodik a méhlepény. A baba születése után pedig a hirtelen lezuhanó cukorszintje miatt az agysejtek nem jutnak elég táplálékhoz, ami agykárosodáshoz vezethet. Szerintem ez már maga elég indok, hogy komolyan vegyük a betegséget még akkor is, ha ezek természetesen nem mindenkinél következnek be törvényszerűen, de a kockázat magas!

Azonban ki szeretné mindezt kezeletlenül hagyni? Ugye, hogy senki? Így első lépésként a leggyakrabban diétát ír elő a kezelőorvos, ami 150-180 g szénhidrát elfogyasztását írja elő.

Én magam a 150-es szénhidrát diétával kezdtem és kéthetente szigorú ellenőrzés mellett folytattam. Étkezési és cukor naplót vezettem, mint egy jó kisdiák, ez is rendszerességre és odafigyelésre szoktatott.

A mai bejegyzésben az alapokat szerettem volna veletek megismertetni, amivel én magam kezdtem a diétával történő ismerkedésemet, ami több hetes folyamat volt számomra.

Innentől a cél az volt, hogy normális 7 mml/mol alatt tudjam tartani kizárólag diétával az értékeimet, elkerülendő az inzulint.

Ehhez szükség lesz egy vércukormérőre és sok-sok kitartásra.

A következő bejegyzésben jönnek majd a diéta alapjai, mintaétrendekkel és olyan általam kipróbált termékekkel, amik számomra beváltak.

16 hét diéta után, a szülésen túl elmondhatom, hogy nem éheztem egy pillanatig sem, jókat és finomakat ettem egészségesen.

Egy kis ízelítő:

Ha Téged is érint a betegség, vagy csak szeretnéd kipróbálni a szénhidrát diétát és egészségesebben étkezni, akkor tarts velem! 

 

A bejegyzésben szereplő leírás kizárólag a saját véleményemet, a témában összegyűjtött ismereteimet tartalmazza. Nem vagyok orvos, vagy egészségügyi dolgozó, ezt kérlek vedd figyelembe! 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!