Anyacsavarintó

Anya Bear Grylls üzemmódban - túlélő hátizsák baba-mama módra

 

Úton a babával – kisebb utakra is felkészülten, egyszerűen, egy csomaggal – vidáman! 

Babával elindulni eleve nem könnyű feladat, ezért fontosnak tartom, hogy legyen egy túlélő csomagunk. Amennyiben valamilyen csoda folytán ledobnának egy lakatlan szigetre, akkor is egy kis ideig jó eséllyel ellennénk, a baba és én. Persze ilyenről szó sincs, de adódhatnak olyan helyzetek, amikor hirtelen kell elindulni otthonról, – orvoshoz, tesóért, ügyeket intézni stb. – így nem árt felkészülni egy olyan csomaggal, amit elég csak felkapni és már indulhat is a kis család.

A táska tartalmát minden hazaérkezés után pótolni szoktam, azokkal a felszerelésekkel, amelyeket éppen elhasználtunk.

Ezzel, hogy előre becsomagolok egy ilyen induló készletet rengeteg időt és bosszúságot spórolok meg, nemcsak magamnak, hanem az egész családnak. Erről jut eszembe egy történet, ami 13 évvel ezelőtt játszódott le. A kb. fél éves fiúnkat felpakolva elindultunk wellnessezni, első közös kikapcsolódás címszóval. Mi gond lehet?! Egy közeli szállodában foglaltunk szállást, a kocsit két hétre elegendő babafelszereléssel megtömve, természetesen csak 2 nap tartózkodásra foglalva megérkeztünk a szállodába. Érkezés után kicuccoltunk, ami szerintem minimum egy órát vett igénybe, plusz az út, így már vagy 1,5-2 óránál járhattunk. Érkezési időpontunk nagyjából a vacsora előtti órákra esett, így egy gyors peluscsere után jöhetett volna a vacsora. Itt volt a bökkenő, mert természetesen miután a fél házat bepakoltuk csak egyetlen apróság maradt otthon, ami nem volt más, mint a pelenka. Tudni kell, hogy ünnepnap volt, a szálloda ráadásul egy idilli, de elég eldugott, erdős részen állt, ezért pelus még csak a közelben sem volt. Recepción sem tudtak nekünk okosat mondani, így apuka kapta magát és hazahajtott a pelenkáért, így eltelt legalább még egy óra. Persze mire megérkezett otthonról a pelus, addigra már mindenki elfáradt és nyűgös volt,l 13 év távlatából kb. ennyire szépítette meg az idő a helyzetet, így gondolhatjátok, hogy azért kicsit zűrösebb volt a szitu, a wellness élménynek még a közelébe sem kerültünk azon a napon.

Akkor döntöttem el, hogy innentől mindig kéznél lesz egy “túlélőcsomag”, és talán a házat sem kell mindig felpakolni. Azóta valóban minden olyan útra elkísér minket egy bab/gyerek pakk. A nagynak folyamatosan aktualizáltam a csomagját, életkor szerint, most a kicsivel már picit rutinosabban, a váratlan eseményekre felkészülve indulhatunk útnak, így a pelus már tuti nem marad otthon.

Miért hasznos, ha van egy ilyen csomagunk:

– időt spórolunk

– vészhelyzetben mindig készen áll

– benne vannak a szükséges felszerelések, amire az adott kor szerint szükség lehet, helyzettől függetlenül

– praktikus segítség, amivel magamnak (is) segítek felkészülni a várt és váratlan helyzetekre egyaránt

– utazásnál (gyalok, tömegközlekedés, autó) könnyen szállítható, kis helyen is elfér

– apának, tesónak, családtagoknak is hasznos segítség, ha például ők vigyáznak a kicsire.

Ez az a mi Bear Grylls csomagunk, babaverzióban :

Kezdeném a táskával:

Milyet érdemes választani?

– viszonylag nagy belső térrel rendelkezik a pakoláshoz

– több zseb is található rajta, főleg az apró dolgoknak

– pelenkázólap tartozéka

Nekem a legjobban a hátizsákos verzió vált be, mert akár gyalog, akár tömegközlekedéssel utazva, sőt még az autóban is a legkényelmesebben lehet vele közlekedni és elérni a tartalmát.

Mit rejt a táska: 

  • Hőmérő
  • Szélcső (főleg pici babáknál érdemes, de ezt a szülő tudja, hogy szükség lehet rá, ez csak opcionális)
  • Popsikrém
  • Papír zsebkendő
  • Kézfertőtlenítő (baba-mama verzió)
  • Nedves törlőkendő
  • Popsitörlő
  • Pelenka
  • Eldobható pelenkázó alátét
  • Fésű (hajas babák esetében)

Ezek voltak a higiéniás felszerelések

Egyéb:

  •  Textil pelenka
  • Legalább 2 váltás ruha
  • Játék, könyv
  • Babavíz
  • Etetéshez mosható előke
  • Babakanál, pohár, itatópohár

Egy külön kis csomagban pedig bébiétel is van bekészítve, amit magunkkal szoktam vinni. Kb. 2-3 üveg, egyébként itthon főzöm az ennivalót, de utazáshoz praktikusabb és biztonságosabb az üveges változat. A bejegyzést a Hipp nem szponzorálta, de gondoltam megmutatom, hogy általában ezt a márkát választom,  mert biztosan nincs bennük hozzáadott cukor és só, erre mindig ügyelni szoktam.

 

Mi így indulunk el a babával. Nálatok mi kerül még a csomagba? 

 

Ha tetszett a bejegyzés és érdekel, hogy mi történik nálunk, akkor tarts velem itt a blogon, és a Facebookon egyaránt, illetve követhetsz Instagramon is! Sőt néha jövök Youtube bejegyzéssel is!

 

 

Nyugis anyát, nyugis családot karácsonyra! Le az ünnepi stresszel!

Nem tudom, ki hogy van vele, de nálunk a karácsonyi előkészületek, sőt még a szenteste nagy része is rohanással, kapkodással és ezáltal évről évre visszatérő vitákkal telt. A stresszfaktor az egekbe szökött és kitartott egészen az ünnepi vacsoráig. Sokszor éreztem úgy, hogy már csak a gyerek miatt van az egész karácsonyi készülődés, felhajtás, mi, felnőttek pedig teljesen alárendelődtünk a megfelelési kényszernek, amit leginkább a társadalom és környezetünk támasztott velünk szemben.

Hiába tudtam ezt, változtatni mégsem tudtam, vagy mertem, eddig… A háttérben azonban évek óta, csendben, de folyamatosan érlelődött és készülődött a változás utáni igény.

Mi a kiindulási stresszfaktorunk?

  • vegyünk minél több és jobb ajándékot
  • nálunk legyenek a legfinomabb házi sütik
  • a ház legyen makulátlanul tiszta (ablakmosás, függönycsere és tudjátok,  a lehető legnagyobb takarítási láz előzze meg az ünnepet)
  • hatalmas és illatozó tűlevelű kerüljön a lakás középpontjába
  • a mézeskalács illata lengje be a házat, már december első napján is
  • megtervezett menü, egészen az előételtől kezdve a desszertekig, legyen minden tökéletes
  • minél több vendég érkezzen, akit a fentiekkel elkápráztathatunk
  • még szenteste délelőttje is az ünnepi rohangálós bevásárlással teljen, hogy még egy utolsó sorban dekkolás és rohanás a friss kenyérért, halért, stb. bebizonyítsa, hogy mi aztán rákészültünk

Persze ez picit sarkított lista,  és nem is teljes, de bevallom közelít a valósághoz.

A sort még ugye folytathatnám, de szerintem sokan magunkra ismerünk, hogy igen, ez valamilyen formában, de ránk is jellemző.

Fentiek által viszont az ünnep elveszíti, vagy kezdi elveszíteni a varázsát és ezáltal totális stresszhelyzetté válik, amitől valljuk be se nem leszünk többek, se nem leszünk jobbak, de az biztos, hogy kiborulunk és kiborítjuk a környezetünket is. A gyerek pedig vélhetően ezt a mintát követi le és viszi magával útravalóul, amit valljuk be nem fogadnánk szívesen a későbbiekben.

Ahogy így visszagondolok ez az egész valahol 12 évvel ezelőtt, az első gyermekem megszületésével kezdődött, a megfelelési kényszerrel együtt. A helyzet pedig évről évre fokozódott, hiszen már mindenki elvárt valamit, legyen az gyerek, vagy felnőtt, és lejjebb adni már nehéz lett volna, így beszálltam ebbe az őrült karácsonyi mókuskerékbe.

Idén viszont megszületett a második gyermekem és úgy döntöttem megálljt parancsolok a karácsonyi stressznek. Több dolgot átértékeltem és úgy gondolom, hogy sosem késő változni és változtatni.

Egy új élet, egy kis csoda engem is arra késztetett, hogy merjek változni és változtatni és akarjam is a folyamatot.

Valljuk be nem a drága és sokszor haszontalan ajándékok, vagy a csillogó ház fog minket boldoggá tenni, vagy az, ha nincs soha mosatlan edény a mosogatóban. Erre sajnos most kezdek rájönni, de úgy gondolom, hogy változtatni és változni igen is lehet és kell is, főleg, ha az egész család érdekét nézzük.

Miért gondolom úgy, hogy ez fontos? 

  • a gyerekeknek is meg kell tanulni értékelni az ünnepet, akkor is, ha kevesebb, de személyre szólóbb és gondosan kiválasztott ajándékot kapnak, hiszen egy életre ezt viszik magukkal, mint batyu
  • a rohanás és őrült tempó helyett a nyugalom és a lazaság többet ér
  • a kivágott fa sem biztos, hogy a kellő hatást éri el a környezettudatos nevelés szempontjából, ezért idén nem lesz vágott fenyő
  •  sok felesleges tárgy helyett időt adunk egymásnak
  • szépen, tervezetten készülünk a karácsonyra, a  “lassíts karácsonyra” jegyében
  • elkészítem a karácsonyi és külön a decemberi bakancslistámat, ami egyúttal a tervező szerepét is betölti, amire tényleg csak azok a régóta vágyott dolgok kerülnek rá, amelyek eddig a rohanás miatt kimaradtak az életünkből
  • decemberben minden nap sötétedéskor lágy zene mellett meggyújtunk egy gyertyát és az áruházi tolakodás helyett beszélgetünk

Mi lesz idén  a fő csapásvonal?

  • együtt töltött, minőségi idő
  • a rohanásból történő lelassulás, avagy “lassíts karácsonyra”
  • lazaság
  • család
  • harmónia
  • rákészülés
  • ünnep
  • értékek átadása

Ezt a sort is folytathatnám, de úgy gondolom, hogy mindenkinek a saját egyensúlyát kell megtalálnia és azt, hogy ő maga mit tud elengedni annak érdekében, hogy az idei karácsony stresszmentes és tényleg ünnep legyen az egész család számára.

 

Ti mit engedtek el idén?

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!